A falu
Székelyudvarhelytől 12 kilométerre, a 131-es számú aszfaltozott megyei úttól 3 km-re, a 23-as községi út mentén fekszik Telekfalva, 550-580 méter tengerszint feletti magasságban. A községi út a Somos aljában húzódik, a Kerek-csere és a Szentegyház-földje déli oldalán.
A falu eredete
Telekfalva eredetének története a szájhagyomány és a mondák homályába vész. Ha voltak is konkrét történelmi adatok, hamuvá váltak a papilakkal és annak értékes levéltári anyagával együtt, 1872-ben, a faluban pusztító tűzvész alkalmával.
Történelmi tények helyett kénytelenek vagyunk a szájhagyományt elfogadni, amely szerint a közeli bágyi várban vitézkedő székelyek voltak az első telepesek. "Telekfalvát egy a bágyi várból, Balázs nevű vitéz alapította, akinek megtetszett a szép források által öntözött völgy és ott << telek >> helyet foglalt magának. Később a várőrizetből, s másunnan is többen települvén oda, falu keletkezett, mely Balázs vitéz első telkéről Telekfalva nevet nyert".
A faluban mai napig fennmaradt szájhagyomány más változatban meséli el a falu eredetét. A bágyi vár urának volt három fia, Sándor, Tamás és Elek. Sándor letelepedett, családot, majd falut alapított, amelyet az ő nevéről Sándorfalvának neveztek el. Tamás Tamafalában, míg Elek a mai Telekben próbált megtelepedni. Később Tamás és Elek telepesei összeköltöztek a mai falu helyére, amely a két fiú nevéből kapta a Telekfalva nevet.
Telekfalva a XIV. században már mint falu szerepel, de oklevelekben csak1566-tól jelenik meg. A Székely Oklevéltár szerint különféle néven jegyezték be: Thelekfala, Thelekfalu, Thelekffala, Thelekffalwa, Telekfalj, Telekfaluj.
